TEMATIKUS K�PZ�M�V�SZET-TER�PIA

A jungi�nus szeml�let�, �s a szabad k�pz�m�v�szet-ter�pi�s foglalkoz�s form�ja a nonverb�lis ter�pi�k k�z� tartozik. Ez azt jelenti, hogy a l�lektani munka eszk�zrendszer�nek k�z�ppontj�ban nem a sz�beli �nkifejez�si, kommunik�ci�s m�dok �llnak. A k�pz�m�v�szet-ter�pia f�kusz�ban a k�p �ll, mely egyszerre jelenti a ter�pia k�zeg�t �s a kommunik�ci� s�kj�t is. A hangs�ly az alkot�s folyamat�n, �s az elk�sz�lt alkot�son van, nem pedig az azokhoz f�z�tt narr�ci�kon. Az alkot�sban bels� pszich�s tartalmak fejez�dnek ki, melyek a materializ�ci� (a produktum) �s a konkretiz�ci� r�v�n �j realit�ss� v�lnak, melyek k�zvetlen�l utalnak az �rz�sekre, �szlel�sekre. A k�pen kereszt�l a hozz� rendelt �rzelmi tartalmak meg�rthet�v�, megoszthat�v� v�lnak; �gy k�pezve �ngy�gy�t� er�t a kreat�v tev�kenys�g.

JUNGI�NUS K�PZ�M�V�SZET- TER�PIA FELN�TTEK R�SZ�RE

Elm�leti h�tt�r

A jungi pszichoter�pia azt vallja, hogy az ember legnagyobb k�ldet�se az, hogy harm�ni�ba jusson �nmag�val. Ennek megk�zel�t�s�t, el�r�s�t �ltal�ban h�rom t�nyez� akad�lyozza:

1: identit�s hi�nya vagy elveszt�se = Ki vagyok �n?

2: �let �rtelm�nek hi�nya vagy elveszt�s = Mi az �letem �rtelme?

3: a transzcendencia hi�nya vagy elveszt�se = Mi a hitem?

A jungi emberk�p l�nyege a szem�lyis�g kibontakoztat�sa a k�rnyezet�vel val� interakci� folyamat�ban, s a ter�pia ennek seg�t�se. Ebben a szeml�letben k�l�n�s jelent�s�ggel b�r az �letprobl�m�k �s a lelki zavarok pozit�v �rtelmez�si koncepci�ja. Hiszen a szem�lyis�gfejl�d�sben t�rt�n� elakad�sokat, torl�d�sokat, megreked�seket, mint a szem�lyis�gfejl�d�s�t r�sz�t, kreat�v vonatkoz�sokkal is b�r� megnyilv�nul�sokat �rtelmezi, amit nem megsz�ntetni kell, hanem �rt�k�t megtal�lva tov�bbfejleszteni. A lelki „f�radts�gnak”, energiahi�nynak nem csak okai �s kellemetlen hat�sai vannak, hanem c�ljai is a szem�lyis�g bels�, �nszab�lyoz�si rendszere szempontj�b�l.

A ter�pia c�lja teh�t az, hogy a nem megval�s�tott identit�s kidolgoz�dj�k, a szem�lyis�g nem ismert �s nem tudatos�tott aspektusai felismer�st nyerjenek �s tudatosodjanak.

A ter�pi�s folyamat (a kreat�v er�ket dinamiz�l� �nismereti folyamat)

A ter�pia, Jung �ltal le�rt szem�lyis�gelm�let szerint halad k�v�lr�l befel�, vagyis a k�lvil�g fel� mutatott persz�n�t�l a Selbst-ig, azaz �nmaga centrum�ig.

Mi�rt j�?

Sz�mtalanszor ker�l�nk �s ker�lhet�nk olyan helyzetbe, amikor azt �rezz�k megakadtunk, megrekedt�nk, mintha egy z�tonyon k�t�tt�nk volna ki egy gy�ny�r� sziget helyett. Ennek okai b�s�gesek: lehet egy teljesen norm�lis �letk�z�p�ti kr�zis, ami az �let velej�r�ja: hogyan tov�bb? De lehet, hogy d�nt�si helyzetek (munkahely, p�rkapcsolat, gyermekv�llal�s stb.) szor�tanak minket, illetve egy d�nt�s k�vetkezm�nyeit viselj�k (v�l�s, �j lak�k�rnyezet stb.), valamint olyan trauma �rt, mellyel az adott form�ban nem tudunk megbirk�zni (gy�sz, vesztes�g, betegs�g stb.).

Ilyen esetekben felt�tlen�l sz�ks�ges az �nismereti tud�s m�ly�t�se, kit�g�t�sa. Meg kell tal�lni azokat a pszich�s energiab�zisokat, amelyek a s�r�l�sben gy�gy�rt jelenthetnek. Fel kell kutatni, �s aktiviz�l�sra kell b�ztatni az �nv�delmi rendszert. Szembe kell ker�lni a val�di �n�nkkel, hogy megmutathassa nek�nk, miben rejlik er�ss�g�nk, melyek a gyenges�geink, mi�rt ragaszkodunk f�lelmeinkhez, �s mi�rt alkalmazkodunk sz�munkra v�llalhatatlan helyzetekhez.

FOGLALKOZ�STERV:

0. foglalkoz�s: Ismerked�s a helyzettel, a szem�lyekkel �s a feladattal, a Leuner-i vir�gk�p seg�ts�g�vel

1 �s 2. foglalkoz�s: A Perszona szem�lyis�gr�sz feldolgoz�sa (pap�rmas� technik�val, akril fest�kkel)

3. foglalkoz�s: Az �n szem�lyis�gr�sz feldolgoz�sa (k�pkieg�sz�t�s technik�val, szabadon v�lasztott eszk�zzel)

4. foglalkoz�s: Az �rny�k szem�lyis�gr�sz feldolgoz�sa (tusfolyat�ssal, sz�nnel)

5. foglalkoz�s: Az Animus, anima szem�lyis�gr�sz feldolgoz�sa (agyaggal)

6. foglalkoz�s: Az Archetipikus k�pek, szimb�lumok feldolgoz�sa (vizes b�zis� fest�kekkel)

7. foglalkoz�s: A Selbst szem�lyis�gr�sz feldolgoz�sa (Mandala k�sz�t�s szabadon v�lasztott eszk�zzel)

SZABAD K�PZ�M�V�SZET-TER�PI�S FOGLALKOZ�S GYERMEKEKNEK

Elm�leti h�tt�r

A gyermekek sz�m�ra a rajzol�s, fest�s, mint�z�s az �nkifejez�s sokkal term�szetesebb �s evidensebb m�dja, mint a feln�tteknek. �rzelmeinek, indulatainak megfogalmaz�s�hoz m�g �retlenek kognit�v funkci�i: nem �rt�k el az introspekci�, �s az absztrakci� olyan fok�t, ahol �rz�seinek detekt�l�sa �s pontos megfogalmaz�sa t�rt�nhet. A k�pz�m�v�szet-ter�pi�ban, azok eszk�zeivel �s technik�ival azonban k�pes j�t�kos, direkt �s dramatikus m�don kifejezni �rzelmeit. A m�v�szeti alkot�munka sor�n szem�lyis�g�p�t�s t�rt�nik, amelynek l�nyege az, hogy a biztons�g�rzet kialakul�s�val olyan pszichikus t�rt�gul�s k�vetkezik be, melyben a gyermek alkot�k�pess� v�lik. A gyermek meg�rezheti teremt�, alkot� erej�t, ami a tudatoss�g er�s�d�s�t hozza mag�val. Ekkor olyan k�psorozatok jelenhetnek meg, melyek a tov�bbi fejl�d�s szolg�lat�ba �llnak. A megjelen� k�pekben m�lyen meghat�rozott a gyermek probl�m�ja, szorong�sa, f�lelme, de seg�ti a negat�v �lm�nyekt�l val� elt�volod�st �s a pozit�v �n�rt�kel�s kialakul�s�t.

A ter�pi�s folyamat (a kreat�v er�ket dinamiz�l� �nismereti folyamat)

A foglalkoz�sok t�m�i, h�v�k�pei olyan ter�leteket nyitnak meg a gyermek el�tt, amelyeket mag�t�l nem fedezett volna fel. A feladatok strukt�r�t adnak, de annak megt�lt�s�t a szabad asszoci�ci�k, a szimb�lum-�radatok �s a kiszolg�l�sra v�r� �rzelmi ig�nyek alakjai t�lthetik meg.

Mi�rt j�?

Diagnosztiz�lt (magatart�szavar, figyelemzavar, elekt�v mutizmus, fogyat�koss�g stb.) t�netekn�l kieg�sz�t� ter�piak�nt javasolhat� a k�pz�m�v�szet-ter�pia. A h�tr�nyokkal �l�, de t�bb oldalr�l megt�mogatott gyermek nagyobb �nbizalommal, valamint megszerzett �n�p�t�- �s v�d� technik�kkal indulhat az �letben.

A k�pz�m�v�szet-ter�pia seg�t az impulzivit�s ki�l�s�ben �gy, hogy k�zben biztos keretet ad. T�m�i, eszk�zt�ra �s technik�i j�rtass� teszik a gyermeket egy sz�m�ra ismeretlen m�fajban. Ez a tud�s hozz�j�rul ahhoz, hogy a gyermek �nmag�val is egyre b�trabban �s hat�konyabban dolgozzon. A foglalkoz�sok b�tor�t� �s felold� jelleg�b�l ad�dik, hogy a gyermeknek lehet�s�ge lesz megtanulni:

• kontroll�lni indulatait,
• figyelm�t f�kusz�lni �s megtartani,
• egy munkafolyamatot v�gigvinni,
• impulzivit�s�t elfogadott m�don ki�lni,
• fesz�lts�geit, terheit pozit�v, elfogadottabb form�ban kifejezni,
• alkalmazni az alapvet� csoportszab�lyokat,
• kezdem�nyezni, fenntartani �s befejezni egy kapcsolatot,
• �rdekeit, v�lem�ny�t k�pviselni,
• az �letvezet�shez is n�lk�l�zhetetlen d�nt�si folyamatokat v�gigvezetni,
• a h�tr�nyaib�l ad�d� cs�kkent�rt�k�s�gi �rz�st kezelni,
• a szorong�sait, f�lelmeit elengedni.

�p, eg�szs�ges gyermekek eset�n a k�pz�m�v�szet-ter�pia seg�t:

• az �let�kben bek�vetkezett v�ls�g (sz�l�k v�l�sa, szeretett szem�ly elveszt�se stb.),
• a csal�di �letben t�rt�nt v�ltoz�sok (kistestv�r sz�let�se, nagyobb testv�r elk�lt�z�se stb.),
• a mindennapi �let �ltal hozott traumatikus �lm�nyek (orvosi beavatkoz�s, iskol�ba ker�l�s, lak�helyv�ltoz�s stb.) feldolgoz�s�ban.

Csoportform�k:

Diagnosztiz�lt gyermekek eset�n a csoportl�tsz�m nem lehet 7 f� f�l�tt. Ezeknek a csoportoknak homog�neknek kell lenni�k. Vagyis hasonl� probl�m�val k�zd� gyermekekb�l kell, hogy �lljon.

Eg�szs�ges gyermekek eset�n 5 – 10 f� az elfogadhat� l�tsz�m. Ezekn�l a csoportokn�l a heterog�n �sszet�tel kifejezett inspirat�v er�t jelent.

T�m�k:

1.Zen�re fest�s

2.C�merk�sz�t�s

3.Metamorf�zis

4.�letfa

5.Szabad asszoci�ci� imagin�ci�s alapk�pekre (r�t, patak, hegy, h�z, erd�sz�le stb.)

6.K�z�s mesesz�v�s illusztr�ci�kkal

A csoport foglalkoz�sok rutinja, rendje:

A foglalkoz�sok kiscsoportos form�ban t�rt�nnek. Ez 5–10 szem�lyt jelent. A csoport �sszet�tel�t�l, �letkorokt�l, aktu�lis �lethelyzetekt�l f�gg�en kialakul egy dinamika, egy, csak arra a csoportra jellemz� m�k�d�s. Azonban vannak olyan alapk�vek, melyeket minden csoporttagnak el kell fogadnia. Ezek a k�vetkez�k:

• a terembe l�p�skor k�sz�ntj�k egym�st,
• le�l�nk egy „k�z�s” helyre, ahonnan a feladat elindulhat,
• mindenki �gy dolgozik, ahogyan szeretne (�lve, fekve, valaki mellett, egyed�l stb.), amit a t�bbieknek tiszteletben kell tartania,
• a c�lunk az, hogy mindenki j�l �rezze mag�t; vagyis szabadon lehet elm�ly�lni, nevetni, gondolkodni, szomorkodni stb.,
• aki elk�sz�lt a munk�j�val, �s szeretn� elmes�lni a rajzlapra ker�lt t�rt�netet, k�r�se szerint a csoport el�tt vagy csak a csoport vezet�j�vel megteheti,
• a foglalkoz�s v�g�n, a terem elhagy�sa el�tt mindenki rendet tesz maga ut�n,
• elk�sz�n�nk egym�st�l.

A foglalkoz�sok optim�lis gyakoris�ga a heti 2 alkalommal tartott 1-2 �ra. Ha ilyen gyakoris�gra nincs lehet�s�g, akkor a heti egy alkalommal tartott foglalkoz�s is elk�pzelhet�. Ilyen esetben azonban az id�intervallumot sz�ks�ges n�velni 2 - 3 �r�ra, a foglalkoz�s hat�konys�ga �rdek�ben.

A csoportos foglalkoz�sok hely- �s eszk�zig�nye:

A foglalkoz�sok tart�s�hoz elengedhetetlen egy nagy (25-45nm) helyis�g, melyben van egy nagyobb asztal, hozz� val� sz�kekkel, de ha a helyzet �gy k�v�nja, az asztal f�lretehet�, hogy a f�ld�n is lehessen dolgozni. Sz�ks�ges egy hozz�f�rhet� vizesblokk is, valamint egy, az elk�sz�lt munk�k ideiglenes t�rol�s�ra alkalmas polc, t�rol� hely.

A foglalkoz�sok helysz�ne:

Szentendre

A foglalkoz�sok d�ja:

(mely mag�ban foglalja a terem b�rleti d�j�t, az eszk�z�k �s anyagok haszn�lat�t,valamint a tisztelet d�jat)

Csoportos foglalkoz�s eset�n 3.000.-/f�/ alkalom

Egy�ni ter�pia eset�n 6.000.-/f�/alkalom

EGY�NI K�PZ�M�V�SZET-TER�PIA FELN�TTEK �S GYERMEKEK R�SZ�RE

Egy�ni k�pz�m�v�szet-ter�pi�s foglalkoz�sokra is van lehet�s�g, de annak t�m�j�t �s tematik�j�t a klienssel egy�tt kidolgozott program keret�n bel�l dolgozzuk fel.