A k�pz�m�v�szet-ter�pi�r�l �ltal�ban

A lelki bajok kezel�se �s �ltal�ban a „l�lekhez” val� hozz��ll�s a XIX.-XX. sz�zad fordul�j�n v�lt az orvostudom�ny r�sz�v�, �gy l�nyegesen kit�gult az orvos hat�k�re �s kontroll-lehet�s�ge. Olyan ter�letekre, t�netekre �s jelens�gekre, amelyekkel kor�bban csak a m�gia �s legfeljebb a b�ntet�jog foglalkozott. Freud ebben az �rtelemben protot�pusa volt a modern orvosnak, akinek sz�m�ra a lelki bajokban szenved� ember ugyan�gy kezel�sre szorul, mint az, akit valamely testi betegs�g gy�t�r.

A m�v�szetter�pia a XX. sz�zadban v�lt ismert �s elismert gy�gy�t� tev�kenys�gg�. A ter�pia k�z�ppontj�ban a szavak n�lk�li kifejez�s �ll. Nagyon sok eg�szs�ges �s testileg lelkileg s�r�lt embernek gondot okoz �nmag�r�l, v�gyair�l, neh�zs�geir�l szavakban megnyilv�nulni. T�nccal, zen�vel �s k�ppel az �nkifejez�s szabad jelz�st kap, felszabadul a t�rsadalmi konvenci�k b�kly�i al�l.

Els� m�vel�i �gy tekintett�k magukat, mint akiknek az els�dleges feladata az, hogy a p�cienst seg�tse az alkot� folyamatban. Gy�gy�t� t�nyez�nek mag�t a m�v�szi kifejez�d�st tekintett�k, az alkot�sok �rtelmez�s�vel nem foglalkoztak. Az 1950-es �vekben Naumburg �tv�zte els�k�nt a m�v�szetter�pi�t a freudi pszichoanal�zis m�dszer�vel. �gy sz�letett meg a m�v�szet pszichoter�pia. P�r �vvel k�s�bb, mint �n�ll� elm�lettel �s ir�nyzattal rendelkez� elm�let jelent meg sz�mos orsz�gban. A gyakorlatban a m�v�szetter�pia �s a m�v�szet pszichoter�pia k�z�tt sz�mos �tmenet jelent meg. Azonban mindk�t m�dszer legfontosabb eleme a l�trehozott alkot�s (festm�ny, szobor, firka, t�rplasztika stb.). Egy elfogad�, t�mogat� t�rben �s k�z�ss�gben folyamatos �s intenz�v szem�lyis�g�p�t�s t�rt�nik a k�pz�m�v�szet eszk�zeivel (akrillfest�k, v�zfest�k, tus, agyag, sz�nes pap�rok stb.) �s technik�ival (laz�roz�s, foltfolyat�s, tuskimos�s, pap�rmas�, kisplasztika stb.).

A k�pz�m�v�szet-ter�pi�r�l konkr�tabban

A m�v�szet elismert, �rt�ket hordoz� tev�kenys�g. A benne akkumul�l�dott (ak�r norm�lis, ak�r att�l elt�r�) tartalmakat t�rsadalmilag elfogadott �s �rt�kelt tev�kenys�gen bel�l, megfelel� (m�v�szi) eszk�z�kkel fejezheti ki a m�v�sz, illetve az, aki k�pz�m�v�szet- ter�pi�s foglalkoz�son vesz r�szt.

Minden embernek sz�ks�ge van �nreprezent�ci�ra, hiszen az biztos�tja sz�m�ra saj�t �rt�keihez val� viszonyul�s�t �s �nmaga elhelyez�s�t a vil�gban. Az �nreprezent�ci� azonban hordozhat olyan tartalmakat is, melyekkel szemben�zni nemhogy nem kellemes, de kifejezetten t�vol szeretn�nk magunkt�l tartani. Az �rett �s fejlett (vagyis eg�szs�ges) szem�lyis�g felt�tele, hogy k�pesek legy�nk szemben�zni �nmagunkkal �s adekv�tan tudjunk mit kezdeni a l�tott k�ppel. M�v�szi alkot�tev�kenys�g k�zben a realit�shat�rok �tl�phet�ek, �s ezzel a bels� �lm�nyek, szorong�sok, traum�k, fesz�lts�gek, jogosult megjelen�st kapnak .A fest�s, rajzol�s, agyagoz�s sor�n a saj�t lelk�vel tal�lja mag�t szemben az ember. Egy k�phez azonban sokkal k�nnyebb viszonyulni, mint saj�t mag�hoz, �gy objektiv�l�dik mindaz, ami nyomaszt, b�nt, fesz�t. Ez a fajta r�l�t�s �s t�vols�gtart�s nagyban seg�ti a probl�m�k felismer�s�t, megnevez�s�t �s a gy�gyul�st. Nem utols� szempont az sem, hogy az elk�sz�lt munk�k nem v�lhatnak az eml�kezethamis�t�s �ldozat�v�. H�napokkal, �vekkel k�s�bb is el�h�vhat�ak, v�ltozatlan form�ban. Ez az �jraid�z�s nagyon hasznos lehet: az �j felismer�sek meleg�gya. Alkot�s k�zben a sz� val�s �s �tvitt �rtelm�ben is megsz�nik az id�. Egy t�rben k�l�nb�z� id�s�k� kapcsolatok �s viszonyrendszerek jelenhetnek meg, melyek egyidej�leg fejezhetnek ki �rzelmi tartalmakat. A ter�pia sor�n az individuum szem�lyis�ge teljess�g�vel vesz r�szt a foglalkoz�sokon, vagyis nem csak feldolgoz�dnak traum�i, s�relmei, g�tjai, hanem olyan kreat�v er�k is megmozdulnak, melyek tov�bbfejl�d�s�t is seg�tik. R�ad�sul r�szv�tele sokkal k�zvetlenebb, mint a t�rsalg�sban. Min�l nagyobb a kreativit�s, ann�l pozit�vabb a ter�pi�s kimenetel.

Az �lm�nyfeldolgoz�s a k�zvet�t�s �tj�n a k�rnyezet �s �nmaga sz�m�ra megjelen�ti a bels� pszich�s realit�st. Az alkot� folyamat sor�n pedig a bels� er�k �sszpontosul�s�nak eredm�nyek�nt az �nv�d� mechanizmusok er�s�t�se t�rt�nik meg.